Ha valaki sört iszik, ritkán jut eszébe, hogy a sör főzése, nevelése művészet. Ez a művészet hagyományokat, tradíciókat igényel. A sör malátázott gabonából vízzel készült élesztővel erjesztett alkoholos ital. Alapanyagai a következők: pilzeni maláta, komló, kukoricadara, festő maláta, rizs, karamell maláta. A maláta nem más, mint csíráztatott és aszalt árpa.
A sör készítésének kiindulópontjaként az árpából malátát kell készíteni. Malátakészítéskor tulajdonképpen olyan enzimek aktiválódnak és termelődnek, amelyek a sörfőzés során a malátában található keményítő és egyéb makromolekulák bontását végzik.
Maga a főzés első két fontos művelete a főzőházban történik. Itt kerül sor a cefrézésre, melynek során a malátaőrleményt lassú felmelegítés mellett vízzel keverik össze. A folyamat célja, hogy az őrölt malátában levő hasznos anyagokat, fehérjéket, még oldható keményítőt minél nagyobb mennyiségben kioldják, és cukorrá alakítsák. A komlózás szintén a főzőházban megy végbe. Ekkor keverik a sörhöz a sör jellegzetes ízét adó komlót, így nyeri el az eddig édeskés lé a karakteres, kesernyés ízét. Végül a komlózott forró sörlevet deríteni kell, azaz le kell választani a kivált anyagokat.
A főzés után a forró sörlevet olyan hőmérsékletre kell lehűteni, ami az erjedést végző élesztő hőfok-tűrésének, valamint a kívánt sörünk jellegének megfelelő.
A második jelentős fázis az erjesztés, amikor lehűtött sörlé az erjesztő-kondicionáló tartályokba kerül. Itt a sörléhez az élesztő szaporodásához szükséges levegőt, valamint megfelelő mennyiségű élesztőt adagolunk. melyre élesztő hozzáadása után nagy kádakban kerül sor. A sörléhez adott élesztő alkohollá és szén-dioxiddá bontja a sörlében található malátacukrot. Az élesztő a sör lelke. A hőmérséklet és az érlelés időtartalma befolyásolja a sör minőségét, mind ízre, mind küllemre.
A sört az erjesztés befejeztével ászokpincébe vezetik, itt történik az ászokolás, azaz az utóérlelés. Minél hosszabb ideig érlelődik a sör, annál harmonikusabb lesz az íze, és a habja is annál tartósabb lesz. Az ideális hőmérséklet erre a fázisra 0-1 °C. Ebben a szakaszban nyeri el a sör végső ízét, karakterét.
Ahhoz, hogy a sör megkapja jellegzetes tisztaságát, szűrésen kell átesnie. A sör szűrésére kovaföld használatos. A szűrt sör ezek után alacsony hőfokon 1-2 napig az úgynevezett nyomótankokban marad, majd a fejtőüzembe kerül. A sörgyártás utolsó pontja tehát, amikor a leszűrt kész sör a fejtőegységekbe kerül. Itt pasztörizálják, majd tankautóba töltik, vagy hordóba, palackba, illetve dobozba fejtik.
A palackozott sörök szigorú minőségi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Ezt vizsgálja folyamatosan a laboratórium, de ugyanitt történnek az érzékszervi vizsgálatok is, melyek kizárólag az illattal és az ízzel foglalkoznak.
A fogyasztó pedig mindezen folyamatok után találkozik csak a végeredménnyel: a tükörtisztaságú, megfelelő habzású és ízű sörrel.